2014. november 3., hétfő

Fiction-szótár

Először is szögezzük le: ebben a cikkben a legelvetemültebb modern műfajokat, és alműfajokat találod. Semmin ne lepődj meg, és ha arra gondolsz, hogy „Emberek tényleg írnak ilyeneket?”, nos, akkor a válaszom: igen, írnak. Jó sokat ráadásul.

Második gondolat: Próbáltam minél több valamennyire is ide tartozó dolgot összeszedni, de nem garantálom, hogy száz százalékos a siker, lehet, hogy valamit kihagytam. A hozzászólásoknál esetleg lehet mondani, ha valami lemaradt. :) Emiatt a bővítéstől sem idegenkedem.

Harmadik gondolat: Az itt olvasható szavak eredetét nem tudom, általában fogalmam sincs, honnan jönnek ezek a különös nevek, de biztosan nem csak a hasára ütött valaki, és elnevezte ennek. Szóval az eredetekről ne engem kérdezzetek, én etéren tudatlan vagyok, én is csak látom őket különböző helyeken.

És az alapszabály, amit tudnod kell!
Ezek itt NEM hivatalos definíciók, amit egy könyvből másoltam. Nem is próbáltam annak feltüntetni őket. Nem is hiszem, hogy van nekik egyáltalán hivatalos definíciójuk, de ha van, sem foglalkoztam a felkutatásával.
A saját szavaimmal írtam őket, nem tagadom, előfordulhat, hogy valamit kifelejtettem, vagy talán rosszul írtam. De ez egyébként is egy tájékoztató szeretne lenni, nem egy valódi szótár, csak a „Fiction-tájékoztató” iszonyú hülyén hangozott. :D
A lényeg: ennek tudatában tessék olvasni ezt a cikket.
Akkor ugorjunk fejest a dologba!

AU
Azt jelenti, hogy „alternatív univerzum”. Amikor két egymástól független világot egyesítesz – például a Harry Potter dimenzióban nem Voldemort a gonosz, hanem Darth Vader - , akkor beszélünk erről. Ez természetesen a fanfiction-ök sajátja, és elég sok különböző dimenziót rántottak már össze (néha egészen összeegyeztethetetleneket).

Angst
Drámaian brutális, vagy egyszerűen csak brutális történetekre használjuk ezt a kifejezést. Gyakori eleme a vér, a halál, a gyilkosság, rablás, mindenféle erőszak, de még akár a maffia is. Amikor egy történetben dominálnak az ezekhez hasonló negatív elemek, azt angstnak hívjuk.

Bias
Ez a szó mindig egy embert jelöl, azt az embert, aki az illetőnek – jelen esetben írónak – valószínűleg a kedvence (hiszen ezért ír vele, ugyebár). Akár egy zenekarban az író kedvenc tagját határozza meg ezzel a szóval, de színészekre is gyakran szokták mondani. Furcsa, én például könyvek vagy filmek szereplőire nem hallottam még ezt a szót használni, ők valahogy nem szoktak bias-fokozatra lépni, általában megmaradnak kedvencnek.
Valós életben nem nagyon szoktak „biasok” rohangálni az utcán, ez valahogy mindig a távoli, megfoghatatlan, gyakran plátói szerelmet/szeretetet jelöli egy valós ember iránt.
Biasból több is lehet egy embernek, ezért az „ultimate bias” jelenti a mindenek fölötti, egyedüli kedvencet.

Béta / Lektor
Az író személyes elő-olvasójáról és segítőjéről van szó. A lektor itt is hasonló munkát végez, mint a kiadókban, ő is helyesírást javít, a nem helyesen író társaiknak. Interneten ez ingyen szokott menni, és mielőtt meglepődnél, elég sokan kínálják fel önként a segítségüket ingyen és bérmentve akár idegeneknek is (erre megvannak a különböző fórumok, ahol olyan lektort találhatsz, akit nem ismersz).

A béta megnevezés is gyakori: az író az alfa, a lektora pedig a béta. :) De ez csak interneten elfogadott név.

Crossover
Két különböző film, könyv stb. keverésével létrehozott fanfic (pl. A Gyûrûk Ura és a Harry Potter szereplőinek találkozása, felcserélése, és ebből adódó bonyodalmak). [Merengő]
Ne is kérdezzétek, nem tudom, mi a különbség a crossover és az alternatív univerzum között… de tudjátok, hogy van ilyen is.


Drabble
Száz szavas történet. Se több, se kevesebb. Ami nem száz szavas, az nem drabble, csak… wannabe-drabble. :’D
Bővebben a róla szóló cikkben.

Fanart
Bár nem éppen ide tartozik, de talán senkinek sem fog megártani, ha ide teszem. „fan”: rajongó, „art”: művészet, vagyis rajongói művészet. Ebbe elméletileg mindennek bele kéne tartoznia, mert a művészet elég tág fogalom, de ebben az esetben általában csak a rajzokat, vagy éppen festményeket értjük alatta.
A fanart tehát rajongók által készített rajzok a rajongásuk tárgyáról. A témáik határa a csillagos ég, ahogy az lenni szokott.

Fandom
Rajongótábort jelent. Ha valamelyik fandom-on belül írsz egy történetet, abból lesz a fanfiction. :)

Fanfiction
„fan”: rajongó, „fiction”: kitalált történet. Vagyis rajongók által kreált történetek, amire szintén azt mondhatom, hogy a határai nem ismertek. Az itt leírt műfajok is túlnyomó részt a fanfiction alműfajai, és bosszantóan gyorsan jönnek elő a repedésekből az újabb és újabb alfajok.
Rossz szájíz nélkül mondhatom, hogy egy fiction (nem csak a fanfiction) sokoldalúbb lehet, mint bármelyik regény – nem mondom, hogy az előnyére válik, de az tény, hogy itt abszolúte nincsenek korlátok.
Egyéb megnevezései: fanfic, fic, fici, ff.

Fluff
Nagyon édes, aranyos, rózsaszín és cukormázas történet. A központban a cukiság áll, amitől az olvasó elolvad. Oké, persze ezt nem kell szó szerint ragadósan cukormázasra írni, vannak nagyon visszafogott írások is ebben az alműfajban, de a hatás mindnél egyezik: az olvasó nagyokat dobbanó szívvel ül, és sóhajtozik a történet előtt, hogy „deeeecuuuukiiii”. Aki pedig nem szereti, az menekül.

Fórum
Nem ritkák az írói fórumok, bár régebben nagyobb divatja volt, mostanában az emberek átszoktak a blogos rendszerre.
Fórumokra gyakran tesznek fel történeteket, a fejezetek között pedig az olvasók hozzászólásai találhatóak. Vannak egészen szűk körű, baráti fórumok, például én is tagja vagyok egy ilyennek, de vannak óriásiak is, ahol rengeteg ember gyűlik össze. A nagyobbakon gyakori a szerepjáték, és sokszor béta-keresés is folyik rajtuk.
Egy ilyen (részben) írói fórum akármivel kapcsolatban létre jöhet, amiért lehet rajongani, még számítógépes játékok karaktereivel is születnek ott fanfiction-ök.

Függővég / Cliffhanger
Ilyenkor nem csak a teljes történet végére kell gondolni, hanem a fejezetekére is. Amikor a fejezet a mondat vagy párbeszéd közepén ér véget, és az olvasó azt érzi, hogy „miért ilyenkor kell ezt abbahagyni?”, akkor ezzel a fajta függővéggel van dolgunk.
Időnként nagyon izgalmas használni az írónak és az olvasóknak egyaránt, de tartós használata esetén baromi idegesítő! Amikor egyik fejezetnek sincs rendes vége, mindegyik kapcsolódik a következővel, ami ki tudja, mikor kerül napvilágra… Nem, ne használjátok sokat. Tudom, hogy jól esnek a heves és érdeklődő kommentárok, amik az ilyen vég után nagyobb számban várhatóak, de csak mértékkel – és tanuljatok meg rendes befejezést is írni, ha még nem sokat próbáltátok.

Hurt/Comfort
Hasonlít az „angst”-hoz, de ez inkább olyan „szeretlek, is meg nem is; bántalak is meg nem is” típusú alműfaj. Általában szerelmes történetek szoktak ebben a témában íródni, akik hiába szeretik egymást, valahogy folyton sikerül megbántani a másikat.
Akkor is szóba jöhet ez a műfaj, ha az egyik főszereplő depressziós, lelki sérült, szerelmi bánatos, a másik pedig megpróbál vigaszt nyújtani neki.
A rövid jelölése H/C.

Incest
Az incest vérfertőzést jelent, tehát a családtagok közötti nemi kapcsolatot jelöli ez a megjelölés. Azt hiszem, erről elég is ennyit mondanom, így is elég világos, mit takar ez a név.

Kihívás
Én sem gondoltam volna, amíg rá nem kerestem, de ez egy valódi fiction-kifejezés. Kihívásnak hívjuk azt, amikor meghatározott részletekkel írnak meg egy történetet valaki másnak a kihívására reagálva. Például: „Ha tudsz egy lila elefántokról szóló társadalmi szatírát írni, megeszem a kalapom.” Aztán az író valahogy megírja, a kihívója pedig eldöntheti, hogy kézzel, vagy késsel villával szeretné-e fogyasztani a megjelölt kalapot. :)
Van ennek egy másik módja is, én azt szoktam használni: én saját magamat hívom ki mindenfélére, amiből nagyon sokat tudok tanulni. Például nem írtam még történetet a Három kismalaccal…? Nosza, ucu neki, ilyen lehetőséget kár lenne kihagyni! ;D
Viccet félretéve: ha rádöbbenek, hogy „jé, ebben a koncepcióban még sosem írtam, pedig tök jó lenne”, akkor megvárom a következő ötletemet, és kihívom saját magamat, hogy írjam meg – cserébe pedig nem egy kalapevő idiótát kapok, hanem sok-sok tapasztalatot, ami nagyon hasznos lehet később. Próbáljátok csak ki. ;)

Korhatár
A történetek kor szerinti besorolása a megszokott kategóriákba. Bővebb infót a „Célközönség, korosztály” cikkben olvashatsz, ott röviden összeírtam azt is, milyen szempontok alapján tudod eldönteni, melyik korhatárba kell besorolnod az írásod. :)

Mary Sue
Ez egy típuskarakter megnevezése – a „tökéletes” női karakteré, vagyis aki szép, okos, erős, intelligens, vicces, mindenben ő a legjobb, és mindennek a tetejében természetesen mindenki szereti. Ennek a típuskarakternek a férfi párja Matty Sam vagy Gary Stu.
Bővebben a róla szóló cikkben.

„Me and my bias” fiction
Röviden összefoglalva annyit lehetne mondani róla, hogy a történet főszereplője Te vagy – és még valaki, aki lehetséges, hogy éppen a te „bias”-od (akiről már ugye írtam korábban).
Az esetek nagy részében E/2-ben ír, amit nagyon fura olvasni, főleg legelső alkalommal, de vannak E/3-as, és E/1-es szemszögűek is, amik könnyebben emészthetőek. A főszereplő nevét az író mindig kihagyja, és mindig oda kell beképzelni a saját neved, ahol a nagy „______”-t látod. Egyébként ez az a legfeltűnőbb ismertetőjegye, amiről ránézésre megállapítod, hogy egy történet ebbe a kalapba esik.
Bővebben a róla szóló cikkben.

Novel
Ezt leginkább tájékoztató jelleggel írom ide, nem azért, mert valóban ide tartozik, de így talán több ember felfogja.
A „novel” a „regény” szó angol megfelelője! A novel azt jelenti, regény.
Nem novella, nem akármi más, hanem regény. Ötszáz oldalas novellák nem léteznek, five-hundred pages long novels viszont igen.
Értem a probléma gyökerét, és igen, zavaró, hogy az egyik nyelven így van a másikon meg úgy, de ha nem tudod mit jelent a szó, könyörgöm, vegyél a kezedbe egy szótárt! A csúnya az, hogy elméletben okos (vagyis diplomás) emberektől is olvastam már ezt a szót rosszul fordítva. Ne írjatok le olyat, aminek nem tudjátok a jelentését.

One Shot / OS
Nem kell megijedni, senki sem fog lőni, tedd le nyugodtan a kezed. Piálni sem fogunk, a felesezést hagyjuk a jól végzett munka végére. ;)
A „one shot” divatosabb berkekben annyit jelent, hogy novella. Megmondom őszintén, olyan írói körökben vagyok, ahol ezt a kifejezést rengetegen használják, de ha ütnének sem tudnám megmondani, mi a különbség a novella és a one shot között. A neve, oké. Az egyik magyar, kismillió éve használt szakkifejezés, a másik pedig egy divatos amerikai eredetű becenév. Rendben van. És még? Nem tudom, komolyan nem tudom mi a különbség!
Hozzátenném, a novellát angolul is „short story”-nak hívják, vagyis ez tényleg csak egy divatnév.
Talán meg merem kockáztatni azt, hogy a „one shot” egy nagyon rövid novella akart lenni, ami nem öt-hat(-tíz) oldal, de nem is drabble, hanem olyan egy-két oldalas novellácska. Legyen ez a one shot, oké? Oké. Habár ez nem befolyásolja azt, hogy sokan szerintem állatira nincsenek tisztában a novella fogalmával (vagy a szó létezésével), ezért is nem hívják úgy a saját öt-hat oldalas írásaikat sem.
Mindegy, ha az interneten a besorolásoknál azt látod, hogy OS, jusson eszedbe, hogy egy novellával van dolgod.

Original Caracter / OC
Jelentése szerint „eredeti karakter”, de helyesen fordítva saját szereplőt jelent. Tehát amikor kizárólagosan saját szereplőkkel írsz, vagy egy fanfiction-be építesz be a saját szereplőket, akkor ők OC szereplők lesznek.

Out Of Character / OOC
Vagyis „karakteren kívüli ábrázolás”. Ha egy könyvből, filmből, vagy a valós életből ismert ember (vagy karakter) a főszereplőd, de eltérsz a személyiségétől – mindegy mekkora mértékben, akár egy az egyben ki is fordíthatod őt saját magából – akkor az ebbe a kalapba (is) tartozik. Ez nem egy önálló műfaj, mivel bármilyen műfajú fanfictionben megtörténhet, hogy a karakter csak a kinézetét és a nevét viszi a történetbe, minden mást pedig az író talál ki. Viszont azt fontos tudni, hogy OOC csakis fanfiction lehet, mert a saját magad által kitalált szereplőtől nem tudsz ilyen formában eltérni.

Fontos, hogy az OC és az OOC karakter merőben mást jelent, ne keverjétek őket össze!

Porn Without Plot / PWP
Avagy „cselekmény nélküli pornó”. Ja, ilyen is van.
A másik neve a „Plot, what plot?”, tehát „Cselekmény, miféle cselekmény?”. Ez is eleget elmond már róla, de azért kifejtem.
Nem fektet nagy hangsúlyt a cselekményre, a szereplőkre, a jellemábrázolás nagyjából olyan szinten áll, mint egy valódi pornófilmben, csupán ezt olvasod. Időnként kitalálnak mellé némi történést, hogy a szex az ne csak lógjon a levegőben, de bizony itt sem babra megy ki a játék, hanem a minél korábbi, minél több, és minél behatóbban és valóságosabban megírt közösülésről. Néha képes nagyon kínos mértéket ölteni, és vagy kilépsz belőle, vagy azt kívánod, hogy ez bár film lenne, mert elég kínos elképzelni.~

Roleplay / RP
Vagyis szerepjáték.
Ilyenkor az író magára ölti a karakterét és átlényegül azzá az emberré, akivel ír. Szerepjátékot minimum ketten írnak, ami lehet teljesen random, „se füle, se farka”, csak egymás korábbi rövid jeleneteire reagálva megalkotott kesze-kusza történet (ez általában fórumokon jellemző), de lehet egy komplett történet is. Természetesen szemszögváltás történik minden egyes alkalomkor, amikor a másik író lép elő, és ezzel a két vagy több szemszöges módszerrel meséli el a történetet.
Hogy egy író milyen hosszú részletet ír, az nincs kőbe vésve. Lehet pár soros, pár bekezdéses, de akár egy egész fejezetet is felölelhet, amit utána a másik író folytat egy másik fejezettel. Ez már igazán csak a szerzőkön múlik. :)

Shipping/Ship
Vagyis párosítás, a „relationship” (kapcsolat) szóból ered. Másik gyakran használt kifejezés a „pairing”, ami szó szerint párosítást jelent, de ezt ritkábban használják.
Amikor valakiket párosítunk, vagyis „shippelünk”, az azt jelenti, hogy vagy baráti, de gyakrabban inkább romantikus kapcsolatban képzelünk el két karaktert. Ez gyakran könyv- és filmszereplőknél, és színészeknél, énekeseknél fordul elő, hogy a rajongóik összepárosítják őket valakivel, és ezekből fanfiction-ök, és fanart-ok születnek. Gyakori a slash-alapú ship is.
Zenekarokon belül gyakoriak a megszokott és sokak által kedvelt párosítások, de persze nem kötelező ezekez ragaszkodni, ha Neked máshoz van kedved.
Shippelni akárkit lehet akárkivel, elvetemültebbeknek még Obamát is Putyinnal… Bárkit.

Slash
Homoszexuális kapcsolat. Ez takarja a férfi és női homoszexualitást is, de nem jelöli, hogy ez milyen mértékben van jelen a történetben: nem tudjuk meg belőle, hogy csak egy szájra puszi, vagy világi lepedőakrobatika történik-e benne, a lényeg, hogy egyneműek csinálják, bármi is legyen az.
Érthető módon romantikus, vagy erotikus kapcsolatot feltételez.

Smut
Erről korábban már volt szó, de nem maradhat ki innen sem.
A smut nemi kapcsolatot jelöl, határozottan a szexualitás áll a központjában. Nem egyenlő a PWP-vel, mert a smut él a történetírás adta lehetőségekkel is, nem csak a hancúrra koncentrál, de a gerince mindkettőnek ugyanaz.
Bővebben az „Az internetes íróközösség furcsa szokásai, amiket nem tudok hová tenni” cikkben olvashattok róla.

Spoiler
Olyasvalami, amit rrrengetegen utálnak… Joggal.
Sok művészeti ágban létezik spoiler, de az egyszerűség kedvéért maradjunk a történeteknél.
Spoiler az, amikor a történet eseményeit az előtt tudná meg az olvasó, hogy elolvasná – vagyis az író, vagy egy olyan olvasó, aki már előrébb tart az eseményekkel, lelövi a másiknak a poént. Onnantól kezdve a csavar nem izgalmas, a vicces jelenetek nem olyan viccesek, a sokkoló jelenetek nem sokkolnak, és összességében nincs miért izgulni, mert „minek, úgyis tudom, mi a vége”.
Megragadom az alkalmat, és azokhoz szólok, akik gondolkodás nélkül mondanak el bármit másoknak, és ezzel tönkreteszik számukra az első tapasztalás élményét: ÁLLJATOK LE! Valami istentelenül idegesítő, amikor olvasok mondjuk egy könyvet, vagy nézek egy filmet/sorozatot, aztán odajön valaki, és megkérdezi: „Annál a résznél voltál már, amikor XY meghal?”.
NEM! Kösz, hogy megkérdezed, hogy egyáltalán szeretnék-e előre tudni ilyen információkat!
Mikor lesznek az emberek végre elég érettek ahhoz, hogy megértsék, hogy egy történetet azért írtak meg úgy, ahogy, és azért helyezték el benne az információkat ott, ahol, mert annak ott és akkor kell kiderülnie? Ha tudom valakiről, hogy meg fog halni, akkor onnantól kezdve halott emberként gondolok rá, és nem tudom magam elhatárolni ettől a gondolattól, ami piszkosul idegesítő! Vagy amikor az egésznek a lényegét mondják el előre, amitől izgalmas lett volna a sztori!
Tedd a szívedre a kezed: te is agybajt kapnál, ha egy izgalmas krimi közepén megmondaná neked valaki, hogy ki a gyilkos…
De nem csak a könyveknél működik ez: ha egy filmet megnéznél, mert érdekel, de már előtte elmondta neked valaki, hogy mik vannak benne, akkor egyáltalán minek nézed meg? Azért, hogy sikeresebben vizualizáld, amit a másik már aprólékosan felvázolt neked?
Persze, most a nagy dolgoknál maradtam, de a legkisebb részletig minden lehet spoiler, főleg egy olyan olvasónak, aki odafigyel a történetre.
Lehet, hogy csak én kattanok be ettől ennyire (meg pár hozzám hasonló mániákus), de én már ott tartok, hogy filmek előzeteseit se nézem meg csak akkor, ha nagyon semmit nem tudok a filmről (és általában akkor sem végig, csak míg megtudom, milyen a hangulata a filmnek). Az meg, hogy a könyvek utolsó oldalát elolvassam már az elején teljesen ki van csukva, ilyen főbűnt nem vétünk! :’D
Oké, sokat beszéltem erről a  témáról. Maradjunk annyiban, hogy a spoiler nem jó, és kérlek Titeket, ne szórjátok az infókat mindenfelé, mert másoknak az első élményét tehetitek tönkre, amit nem lehet mással pótolni.

Songfiction
Egy dal segítségével és közreműködésével létrejött mű. Többnyire elég művésziek szoktak lenni, mivel ebben a műfajban a dal nem csak ihletet ad, hanem tényleg szerepel a történetben.
Bővebben a róla szóló cikkben.

Yaoi / Yuri
Szintén slash, csupán ez a távol-keleti, főként japán-orientált írók saját megnevezése. Fontos tudni, hogy a slash-től eltérően a két külön név  két külön megközelítést takar: a yaoi csak fiú párost jelenthet, a yuri pedig csak lányt.
Általában egy nagy Y-nal szokták röviden jelölni mindkettőt.


A címszavak összegyűjtésében sokat segített a Merengő, és az alábbi oldal:

7 megjegyzés:

  1. Tök jó, hogy ezeket így összeszedted, mert bevallom, volt pár kifejezés, aminek nem tudtam a jelentését, illetve amivel még csak nem is találkoztam. Néhány saját megjegyzést fűznék hozzá, amik nem biztos, hogy helyesek. Éppen ezért nem is javításnak nevezném, csak megjegyzésnek. Valaki nekem azt mondta, hogy az is AU, amikor mondjuk egy OOC karaktert használsz. Például van a biasom és a csapattagok, és velük írok, de ők ebben az esetben nem énekesek, hanem hétköznapi emberek, tehát OOC. Mivel nem az eredeti világukban maradtak meg, mint énekesek, ezért ez egy alternatív univerzum. De lehet, hogy te is így gondoltad, csak én értelmeztem félre.
    Illetve még a OS és novella közötti halásznyi különbségről szólnék. Saját tapasztalatom (mivel novellázták már le OS-omat), hogy a OS csak egy kiragadott pillanat egy életből/történetből, és pont attól jó, hogy csak az az apró vagy nem olyan apró momentum okoz katarzist, nevettet meg, késztet sírásra, de nagyban hozzájárul, hogy mi is annak a háttértörténete. Tehát számít, hogy belegondolsz, hogy ezek előtt/közben/után mi is a helyzet a szereplőkkel. Míg a novella már jobban megállja a helyét, mint egy regény. Bár a regény hosszabb, meg talán több benne a fordulat, vagy akármivel is jellemzik őket, de szerintem a novella majdnem ugyanaz, csak kicsiben. Kicsit hülyén fogalmazok, de remélem, érthető, hogy mire is gondolok. Persze, lehet, hogy oltári baromság, de valahogy van egy ilyen érzésem.
    Még pár gondolat:
    Én szeretem a fluffot, amíg nincs tele cukormázas megszólításokkal és állandó jellegű szerelmeskedéssel, a szó ártatlanabb és 18-as karikát el nem érő értelmében. Tehát legyen benne jó adag más is. :)
    Ezt a PWP-t így nem hallottam, de magával a műfajjal találkoztam már, de nem igazán jön be. Szerintem, akkor már legyen smut!
    A spoilerezéssel teljesen egyetértek. Baromira irritáló, amikor valaki elmondja, amin már órák óta izgulsz. A legrosszabb, amikor a fő dolgot árulják el, mert akkor már nincs is értelme tovább olvasni.
    Én amúgy mindegyik műfajból olvastam már jót és nagyjából szeretem is mindegyiket. Egyetlen egy van, amit nem tudok sehogy sem kezelni, az pedig az incest. Pedig már olyat is olvastam, csak az elején nem sejtettem, hogy az. Van egy hülye szokásom, hogy ha elkezdek olvasni valamit, akkor azt már muszáj befejeznem (persze, csak ha nem olyan rossz, hogy olvashatatlan). Viszont ez az incest írás jó lett volna, mert jól volt megírva, meg gyönyörű képeket használt az író, de nem tudtam túllépni a dolgon, hogy vérfertőzés, ezért a végét csak átfutottam, hogy megtudjam, mi lett velük. Erre is csak azért volt szükség, mert így le tudtam zárni, máskülönben most is ott motoszkálna a fejemben.
    Ja, tényleg, a "me and my bias" fanfictiont sem igazán kedvelem. Valahogy én nem tudom magam beleélni. Persze, attól meg nem biztos, hogy rossz, csak valahogy engem idegesít, hogy magamat képzeljem oda. De még ha ezzel meg is birkózok valahogy, akkor is megtöri az olvasás élményemet, hogy kihagyják a helyet a névnek. Akkor inkább már nevezzenek el valahogyan, és akkor úgy írjanak E/2-ben.
    A wannabe-drabble-ön jó nevettem. :'D
    Kihívásokat én is szoktam magamnak állítani, most épp egy ilyenben vagyok. :D Nagyon izgalmas tud lenni.
    És legvégül még annyit, hogy a lektor a világ legjobb dolga. Főleg, ha valaki nagyon önzetlenül ajánlja fel, hogy átnézi és kijavítja a hibáid. :) <3
    Köszi, hogy összeszedted ezeket a fogalmakat. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, az én leírásom sem tökéletes, nem végeztem nagy kutatást a témában, de úgy gondolom, hogy az "univerzum" szó miatt más fogalom az AU és az OOC. Persze, az OOC történetek is alternatív megközelítésben tálalják a sztorit, de számomra az univerzum szó valami nagyobb, monumentálisabb keveréket jelent. De persze lehet, hogy nincs igazam, viszont az én fejemben így jelenik meg. :D De az is megfontolandó, ahogy te leírtad.
      Na, én is valahogy így látom az OS-t, de ha szétnézek, szinte sehol nem látom ezt a felfogást. Mondjuk én lázadásképpen novellázok, de azt a sok író tudatlansága/figyelmetlensége ellenére is el tudom fogadni, hogy a rövid, kiragadott életesemény a One Shot. Szóval ebben egyetértek veled, mert így a műfaj nevének is van értelme, míg a nyolc oldalas novellák esetében már nincs.

      Egyébként én is olvastam már mindegyikből jót is és rosszat is. Szerintem attól, hogy az itteni műfajok nagyon szélsőségesek - mert azok - még lehet jót alkotni bennük. Nem hinném, hogy a műfaj hibája lenne, ha egy történet rossz. Én például egy PWP-t is el tudnék úgy képzelni, hogy leessen tőle az állam, csak valahogy nem nagyon találkozok olyannal, ami félretenné a nyers fogalmazást, ezért már nem is keresem. A fluffot is tudom nagyon imádni (de ezt tudod :'D), de abból is születtek már hányadék minőségű írások... Sőt, még Me and my bias-t is olvastam, amin jól szórakoztam. Nem mondom, hogy komoly alkotás volt, de mindenképp szórakoztató. ^^ Habár a névkihagyás nálam is megtöri a sztorit, de azt próbálom nem észrevenni.

      Nagyon köszönöm, hogy írtál, örülök, hogy megosztottad velem a gondolataid! ^^ ♥

      Törlés
  2. Ezer köszönet ezért, segített pontosítani, amit csak sacc per kb-ra tudtam. :-)
    Az alternatív univerzummal kapcsolatban hasonló a meglátásom, mint Encee-nek; nemrég például valaki pont azt a kérdést tette fel egy face csoportban, hogy "ki tud ajánlani olyan ff-t, ami nem az iskola AU-ban játszódik".
    Azt viszont megkérdezném, létezik-e olyan, hogy egyperces? Több oldalon is láttam ugyanis ilyen műfajmegjelölést, amit az egy oldalnál rövidebb irományokra használtak, amelyek nem száz szavasak, tehát nem sorolhatók a drabble kategóriába.
    Kiegészíteni pedig talán csak a deathfictionnel tudnám, aminek ugye, a nevében is benne van, miről szól.
    Mégegyszer nagyon köszi ezért a cikkért, és várom a többit. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, az a kategória eléggé egybeolvadhat, attól függ, ki milyen szemszögből látja. Nálam inkább szétválasztódik, de nem határolódik el egymástól, annyi biztos. :)
      Van olyan, hogy egyperces, szerintem egyébként az szeretne lenni a One Shot - vagy ha nem is tökéletesen az, akkor valami nagyon hasonló. Bevallom, a rövid írások apró eltéréseiben nem vagyok otthon, mert tudod, hogy én a hosszú történetekkel tudok érvényesülni, úgyhogy novellákat szökőévente egyszer írok :'D Ami tudom, hogy nem jó, de ha nincs ötletem hozzá, nem tudok írni, sablont meg elvből nem írok ^^' Szóval a novellázás nem az én világom :'D De ezt félretéve én is találkoztam már internetes egypercesekkel, amik fanfiction kategóriában íródtak, úgyhogy azt tudom mondani, hogy igen, létezik. Ebben a fiction-világban minden létezik. :'D
      A deathfictionökkel pedig még nem találkoztam, úgyhogy utána fogok nézni, és hamarosan kiegészítem azzal is. Nagyon köszi a tippet, és azt is, hogy írtál! :D

      Törlés
  3. Sziaaa!
    Elsosorban szeretnek szolni, hogy a telefonos verziot nehez olvasni. A kep es az alcim azine nagyon bezavar. A masodik amit szeretnek mondani, hogy szerintem az au az csak egy az iro altal krealt univerzum, ami olyan amilyennek elkepzeli. Szoval igy nincs koze a crossoverhez, ami tenylegesen azt jelenti, hogy mar "megalkotott" vilagok vegyitese. Vagyis en igy gondolom. Peldaul, ha egy biast hetkoznapi emberkent irok meg (es mondjuk nem enekeskent a sajat csapataban) az mar aunak szamit. Na, jo ez csak az en velemenyem, de go doltam megosztom.
    Amugy nagyon jo a cikk, sokat segit es lehet boviteni is. :D A spoilernel meg en is ugy vagyok, ahogy te. Vam egy ismerosom, aki elolvassa a konyv veget, hogy tudja erdemes-e elolvasnia... Miert? Annyira erthetetlen szamomra..... :O

    Na, szia draga Via. Hajra neked a tovabbiakban es segits a kis iropalantakon. :)

    Kiri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm, hogy megosztottad! :D Neked is csak azt tudom mondani, hogy igazad lehet. A fiction-világban annyira elmosódnak a határok, és annyi féle képpen lehet értelmezni a dolgokat, hogy igazából nagyon nehéz pontos leírást adni mindenről. Meg ahhoz, hogy ténylegesen teljes képet kapjak, az egész internetet ki kéne olvasnom, az pedig lehetetlen vállalkozás. :'D De kezdetnek jó lesz, a bővítés pedig nincs kizárva, így is biztos vagyok benne, hogy vannak még olyan netes műfajok, amikről nem tudok.
      Köszi szépen a hozzászólást, Kiri!

      Törlés
  4. Hali!

    Tetszett a cikk, jó, hogy összegyűjtöttél ilyeneket :) Ficikkel és a velük kapcsolatos fogalmakkal kapcsolatban nem vagyok annyira jártas.

    De. Tudtommal a crossover az, ami két univerzumot (inkább univerzumot, mint történetet) összepárosít és fúzió, az AU pedig a történet eredeti univerzumán valamit változtat - például, mittudomén, a pozitív és negatív karakterek szerepe felcserélődik, és aki jó volt, az rossz, aki rossz, az jó (mondjuk ezt pont nehéz megírni), vagy minden karakter hörcsög, vagy, mondjuk, a settinget változtatja - fantasyből csinál sci-fit, vagy krimiből történelmi írást, érted. (De kb. minden módosításból, ami eszedbe jut, simán lehet AU.) És: én az OOC-t minden olyan esetre használom, mikor bármelyik karakter nem úgy viselkedik, ahogy az addig felvázolt jelleme kívánná, ergo OC-k viselkedése is lehet nagyon OOC. Illetve (legalábbis angol nyelvű) RP-kben "OOC talk"-nak hívják azt a beszélgetést, amit a játszó felek nem a karakterük szemszögéből írnak, hanem mint önmaguk, például mikor visszakérdez az ember, hogy kinek mondta ezt meg ezt a másik karaktere :)

    VálaszTörlés